Így kerek a világ

Könyvek nélkül nem tudok élni. Hacsak egy csöppnyi alkalom adódik rá, igencsak szívesen olvasok Indiával és a mesés Kelettel kapcsolatos útleírásokat, történelmi regényeket, ismeretterjesztő írásokat, életrajzokat. Számomra nincs is ennél kellemesebb és hasznosabb időtöltés. Indiáról olvasni Indiában. Vagy akár otthon is. Egy forró nyári délutánon, vagy egy hosszú téli estén egy jó könyv társaságában felülni arra a képzeletbeli varázsszőnyegre és elrepülni az Indus völgyébe. Térben és időben keresztül-kasul bebarangolni az egész országot és még többet megtudni erről a semmi máshoz nem hasonlítható különleges világról. Ezeket a kincseket gyűjtöttem itt egy csokorba, mert nekem így kerek ez az indiai világ. Fogadjátok szeretettel 🙂


Bombayben is van kedvenc könyvesboltunk és éppen ebben a boltban, van annak már tíz éve is, találtam rá Gregory David Roberts: Shantaram című regényére. Első pillantásra rabul ejtett. Valahogy éreztem, tudtam, hogy ez egy olyan alkotás, amit szeretni fogok, és előkelő helyet foglal majd el kedvenc indiai könyveim között. Megrázó és nagyon szerethető, felemelő, magával ragadó, szívbemarkolóan őszinte önéletrajzi alkotás, tömény India csaknem 1000 oldalon.

Hőse, egy ausztrál fiatalember, aki fegyveres rablásért börtönbe kerül, majd a szigorúan őrzött börtönből megszökik, és a 80-as években Indiában, Bombayben talál menedéket. Bombay pedig, mint sok más elveszett magányos lelket, befogadja és minden szépségével és veszélyeivel együtt megmutatja az élet igazi arcát. Afgánok, irániak, pénzes és lecsúszott nyugati turisták, kegyetlen gengszterek, rosszfiúk és széplányok, a nyomornegyed tisztaszívű lakói – valamennyien életre kelnek a regény színes világában. Hozzájuk pedig számtalan emberpróbáló veszélyes kaland, kedves és humorban bővelkedő történet társul, amelyek az olvasó kiváncsiságát egy pillanatra sem hagyják lankadni.

A regényt először angolul olvastam, csak utána következett a magyar nyelvű változat, ami nagy örömömre ugyanolyan élvezetes volt, mint az eredeti. A fordítás hűen visszaadta a szerző igényes, gazdag, jól olvasható és élvezetes stílusát, a helyszínek hangulatát, sőt, bravúrosan érzékeltette az indiai utcai angol egyszerűségét is. Imádtam minden mondatát, a leírásokat, a lélekábrázolásokat, a szereplőket, egyszerűen az egész regényt az elejétől a végéig. Nekem tetszett. A regényről még többet ebben a bejegyzésben olvashatsz.


Amikor csak úgy szomszédolni van kedvem, akkor szívesen olvasgatom Terka különleges gasztroblogját az iráni ételek varázslatos világáról. Mert a perzsa ízek az észak-indiai konyhában gyakrabban megjelennek, mint azt gondolnánk…


Számomra szerelem első látásra volt ez a könyv, ami magyarul “Indiai szenvedély” címen jelent meg, Javier Moro, egy Indiáért rajongó spanyol író lebilincselő írása. Az igaz történetre épülő regény alapjául egy szegény, fiatal spanyol táncosnő, Anita Delgado házasságtörténete szolgált, akibe egy pillanat alatt beleszeretett a dúsgazdag kapurthalai maharadzsa.

Azonban nem egy szokványos, romantikus lányregénybe illő történetről van szó – amilyenek a mai napig zsákszámra születnek Indiában – hanem inkább egy mélységesen őszinte korrajzról. A rendkívül érdekes történetben és választékos, élvezetes nyelven írt alkotásban egy olyan világ elevenedik meg, amilyennek a nyugatiak Indiát a mai napig képzelik: gazdagság, feudális szokások, pazar fogadások, zenanák titokzatos világa. A regényben erről is olvashatunk, ugyanakkor részletesen megismerhetjük egy trónörökös nevelésének nehézségeit, kelet és nyugat kulturális és értékrendbeli különbségeit, valamint tanúi lehetünk a jó hírnév és az évezredes hagyományok tusájának is. A britek és az indiai maharadzsák különleges egymásra utaltságáról ugyanúgy tudomást szerezhetünk, mint a dúsgazdag, az európai királyokkal is kapcsolatban lévő rádzsákról, a bolondos és sokszor szeszélyes, a nagyravágyó, de népük által imádott uralkodókról.

Olyan igazi keleti tündérmese, amelynek vége egyben a mai India megalakulásának története is. Csodálatos alkotás, amit többek között a maharadzsa unokájának visszaemlékezései, naplórészletek és Anita Delgado féltve őrzött családi fotóinak másolatai emelnek páratlanul izgalmas és értékes olvasmánnyá. Nekem tetszett. A regényről még többet ebben a bejegyzésben olvashatsz.


Ha nem ismerkedtünk volna meg Mrs. Violet Smithszel, akkor talán Az öröm városát, a Kalkuttában játszódó ismert regényt sem olvasom el soha. Mert aki Indiáról egy igazán jó könyvet szeretne olvasni, ezt a regényt nem hagyhatja ki, mert ez a regény valóban egy nagybetűs alkotás Indiáról, túlzások nélkül, minden sora élmény.

A regény az 1980-as években játszódik Kalkutta egyik nyomornegyedében, az Öröm városának nevezett Anand Nagarban. A sors kifürkészhetetlen útjai erre a “szemétdombra” vezetik Hasari Palt, az elszegényedett bengáliai parasztot, aki családjával elindul Kalkuttába, hogy megmeneküljön az éhhaláltól, és a sors kegyeltjeként riksásként próbál boldogulni. Ugyancsak Kalkuttába érkezik Paul Lambert, egy franciaországi pap, hogy Indiában egy nyomornegyedben a világ leginkább kisemmizett embereivel élhessen együtt. És végül az Öröm városában megjelenik Max Loeb, az orvosi tanulmányait befejező fiatal amerikai, egy luxusklinika dúsgazdag tulajdonosának fia. Mozaikszerűen, e három ember személyes élményein keresztül fedezhetjük fel Indiát és évezredes titkait. Általuk ismerhetjük meg az indiai szegények és gazdagok világát, az ünnepeket, a születés csodáját, a halál misztikus pillanatait, az esküvők izgalmát, a vallási együttéléseket, a hétköznapok harcát és varázsát, a nyomortanya összetett társadalmát, a kisemberek sorsát, a kirekesztetteket, a természet legyőzhetetlen erejét …

Hol szívszorítóan meghökkentő, hol reménykeltő. Néha kedvesen megmosolyogtató, néha félelmetes és borzongató, mégis a regény igaz emberi történetei az örök reményt, az élet őszinte örömét hirdetik, a hétköznapok olyan apró, hálával teli örömét, ami Indiában szerencsére a mai napig megtapasztalható.

A rendkívül élethű, tárgyilagosan pontos leírások és a szöveg pompás nyelvezete ellenére ez a magával ragadó, izgalmas alkotás nem kezdőknek való hamis romantikával kecsegtető délutáni olvasmány. Mindezek ellenére, csak ajánlani tudom. Bár sorai sokszor csalnak majd könnyeket a szemetekbe, de legalább annyiszor töltik meg szíveteket reménnyel és boldogsággal. És biztosak lehettek abban is, hogy a regény elolvasása után teljesen máshogy látjátok majd Indiát. A regényről még többet ebben a bejegyzésben olvashattok.


Kedves Olvasó! Köszönöm a látogatást, gyere máskor is, hogy megint mesélhessek neked Indiáról. Ha pedig tetszik a blog, ne tartsd meg magadnak az élményt, oszd meg bátran másokkal is.

A legújabb bejegyzéseket és további indiai érdekességeket a blog Facebook oldalán is olvashatsz itt: Mesélj nekem Indiáról

Benáresz Bombay burgonya desszert egytálétel egészséges eredeti főétel gasztrotörténet hagyomány hangulat harapnivaló hindu hinduizmus India indo-kínai Kalkutta kardamom könyvajánló látni kell mandula mindennapok mogul non-veg recept regény rizs snack Szilvia szokások sörkorcsolya tea tej teához tisztaság tojásmentes történet utazás utca veg Észak-India ájurvéda élet élmény ünnep

Szerzői jogvédelem. A blogban megjelent írásokat, recepteket és fotókat szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében az írásos engedélyem nélkül máshol közzétenni, valamint sajátként feltüntetni tilos. Ez alól kivételt képez, ha csak a blogban megjelent írás első egy-két sorát tüntetik fel, majd a folytatásért a blogra kattintva jut el az olvasó! Amennyiben más forrást nem jelölök meg, a történetek, receptek és fotók saját szellemi termékeim.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: