Így kerek a világ

Könyvek nélkül nem tudok élni. Hacsak egy csöppnyi alkalom adódik rá, igencsak szívesen olvasok Indiával és a mesés Kelettel kapcsolatos útleírásokat, történelmi regényeket, ismeretterjesztő írásokat, életrajzokat. Számomra nincs is ennél kellemesebb és hasznosabb időtöltés. Indiáról olvasni Indiában. Vagy akár otthon is. Egy forró nyári délutánon, vagy egy hosszú téli estén egy jó könyv társaságában felülni arra a képzeletbeli varázsszőnyegre és elrepülni az Indus völgyébe. Térben és időben keresztül-kasul bebarangolni az egész országot és még többet megtudni erről a semmi máshoz nem hasonlítható különleges világról. Ezeket a kincseket gyűjtöttem itt egy csokorba, mert nekem így kerek ez az indiai világ. Fogadjátok szeretettel 🙂


Bombayben is van kedvenc könyvesboltunk és éppen ebben a boltban, van annak már tíz éve is, találtam rá Gregory David Roberts: Shantaram című regényére. Első pillantásra rabul ejtett. Valahogy éreztem, tudtam, hogy ez egy olyan alkotás, amit szeretni fogok, és előkelő helyet foglal majd el kedvenc indiai könyveim között. Megrázó és nagyon szerethető, felemelő, magával ragadó, szívbemarkolóan őszinte önéletrajzi alkotás, tömény India csaknem 1000 oldalon.

Hőse, egy ausztrál fiatalember, aki fegyveres rablásért börtönbe kerül, majd a szigorúan őrzött börtönből megszökik, és a 80-as években Indiában, Bombayben talál menedéket. Bombay pedig, mint sok más elveszett magányos lelket, befogadja és minden szépségével és veszélyeivel együtt megmutatja az élet igazi arcát. Afgánok, irániak, pénzes és lecsúszott nyugati turisták, kegyetlen gengszterek, rosszfiúk és széplányok, a nyomornegyed tisztaszívű lakói – valamennyien életre kelnek a regény színes világában. Hozzájuk pedig számtalan emberpróbáló veszélyes kaland, kedves és humorban bővelkedő történet társul, amelyek az olvasó kiváncsiságát egy pillanatra sem hagyják lankadni.

A regényt először angolul olvastam, csak utána következett a magyar nyelvű változat, ami nagy örömömre ugyanolyan élvezetes volt, mint az eredeti. A fordítás hűen visszaadta a szerző igényes, gazdag, jól olvasható és élvezetes stílusát, a helyszínek hangulatát, sőt, bravúrosan érzékeltette az indiai utcai angol egyszerűségét is. Imádtam minden mondatát, a leírásokat, a lélekábrázolásokat, a szereplőket, egyszerűen az egész regényt az elejétől a végéig. Nekem tetszett. A regényről még többet ebben a bejegyzésben olvashatsz.


Amikor csak úgy szomszédolni van kedvem, akkor szívesen olvasgatom Terka különleges gasztroblogját az iráni ételek varázslatos világáról. Mert a perzsa ízek az észak-indiai konyhában gyakrabban megjelennek, mint azt gondolnánk…


Számomra szerelem első látásra volt ez a könyv, ami magyarul “Indiai szenvedély” címen jelent meg, Javier Moro, egy Indiáért rajongó spanyol író lebilincselő írása. Az igaz történetre épülő regény alapjául egy szegény, fiatal spanyol táncosnő, Anita Delgado házasságtörténete szolgált, akibe egy pillanat alatt beleszeretett a dúsgazdag kapurthalai maharadzsa.

Azonban nem egy szokványos, romantikus lányregénybe illő történetről van szó – amilyenek a mai napig zsákszámra születnek Indiában – hanem inkább egy mélységesen őszinte korrajzról. A rendkívül érdekes történetben és választékos, élvezetes nyelven írt alkotásban egy olyan világ elevenedik meg, amilyennek a nyugatiak Indiát a mai napig képzelik: gazdagság, feudális szokások, pazar fogadások, zenanák titokzatos világa. A regényben erről is olvashatunk, ugyanakkor részletesen megismerhetjük egy trónörökös nevelésének nehézségeit, kelet és nyugat kulturális és értékrendbeli különbségeit, valamint tanúi lehetünk a jó hírnév és az évezredes hagyományok tusájának is. A britek és az indiai maharadzsák különleges egymásra utaltságáról ugyanúgy tudomást szerezhetünk, mint a dúsgazdag, az európai királyokkal is kapcsolatban lévő rádzsákról, a bolondos és sokszor szeszélyes, a nagyravágyó, de népük által imádott uralkodókról.

Olyan igazi keleti tündérmese, amelynek vége egyben a mai India megalakulásának története is. Csodálatos alkotás, amit többek között a maharadzsa unokájának visszaemlékezései, naplórészletek és Anita Delgado féltve őrzött családi fotóinak másolatai emelnek páratlanul izgalmas és értékes olvasmánnyá. Nekem tetszett. A regényről még többet ebben a bejegyzésben olvashatsz.



Kedves Olvasó! Köszönöm a látogatást, gyere máskor is, hogy megint mesélhessek neked Indiáról. Ha pedig tetszik a blog, ne tartsd meg magadnak az élményt, oszd meg bátran másokkal is.

A legújabb bejegyzéseket és további indiai érdekességeket a blog Facebook oldalán is olvashatsz itt: Mesélj nekem Indiáról

Szerzői jogvédelem. A blogban megjelent írásokat, recepteket és fotókat szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében az írásos engedélyem nélkül máshol közzétenni, valamint sajátként feltüntetni tilos. Ez alól kivételt képez, ha csak a blogban megjelent írás első egy-két sorát tüntetik fel, majd a folytatásért a blogra kattintva jut el az olvasó! Amennyiben más forrást nem jelölök meg, a történetek, receptek és fotók saját szellemi termékeim.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: