Nagy dolgokat tenni nem tudunk
„Nagy dolgokat tenni nem tudunk, csak kicsiket, nagy szeretettel.”
Ha Kalkuttában járunk, nem hagyhatjuk ki a Teréz anya által alapított rend nővéreinek otthonát sem. Ez a tiszta, egyszerű épület annak a csodálatos Teréz anyának is otthont adott, aki megrendítő kitartással és alázattal segítette a rászorulókat, nyújtott kezet azoknak, akiket a sors már elhagyott. Róla és életéről olvasva tudatosult, hogy micsoda rendkívüli erő, szinte megszállottság kellett ahhoz, hogy a csonttá-bőrré fogyott éhezőkhöz, az ujj nélküli leprásokhoz szelíden, őszinte szeretettel közelítsen, és rajtuk segítsen. Azokban az időkben tudta mindezt tenni, amikor a történelmi események miatt Kalkuttát a mai Banglades menekültjeinek több százezres tömege öntötte el. Ez az óriási menekültáradat a várost felkészületlenül érte. Élelem, gyógyszer, egyik sem volt elérhető. Férfiak, nők, gyerekek százai haltak naponta éhen az utcákon.



Teréz anya alapítványa ma számos kórházat és árvaházat működtet, sőt néhány éve iskolát is indított. Ezekben a kórházakban a rend nővérei mellett a világ számos országából érkező önkéntesek is dolgoznak. Míg korábban angolok, ausztrálok, amerikaiak ápolták a rászorulókat, addig most szinte kizárólag koreai diákokkal lehet találkozni.
Miért vállal valaki önkéntes munkát? Ahány ember, annyiféle válasz. Míg a nyugatiak az önkéntességet általában szakmai gyakorlatnak, vagy egyszerűen kihívásnak tartják, addig az ázsiaiak inkább egy jólfizető állás elnyeréséhez szükséges referencia megszerzése miatt jönnek ide. Bármilyen okból is döntenek e tevékenység mellett, bármilyen cél is vezérli őket, biztos vagyok benne, hogy az itt eltöltött idő alapjaiban változtatja meg életszemléletüket és emberi kapcsolataikat.





„A testi betegségekre ott vannak a gyógyszerek, de a magányt, kétségbeesést és reménytelenséget egyedül a szeretet képes meggyógyítani. Sokan vannak a világban, akik egy darabka kenyérre éheznek, de még többen olyanok, akik csak egy kis szeretetre.”
A fotókért most is hálás köszönettel tartozom udvari fotósomnak, MacW-nak 🙂
Kedves Olvasó! Köszönöm a látogatást, gyere máskor is, hogy megint mesélhessek neked Indiáról. Ha pedig tetszett a bejegyzés, ne tartsd meg magadnak az élményt, oszd meg bátran másokkal is.
A legújabb bejegyzéseket és további indiai érdekességeket a blog Facebook oldalán is olvashatsz itt: Mesélj nekem Indiáról
Szerzői jogvédelem. A blogban megjelent írásokat, recepteket és fotókat szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében az írásos engedélyem nélkül máshol közzétenni, valamint sajátként feltüntetni tilos. Ez alól kivételt képez, ha csak a blogban megjelent írás első egy-két sorát tüntetik fel, majd a folytatásért a blogra kattintva jut el az olvasó! Amennyiben más forrást nem jelölök meg, a történetek, receptek és fotók saját szellemi termékeim.
Úton-útfélen önkéntes munka önkénteskedés India Kalkutta kereszténység segítség Teréz anya