Szaraszvati púdzsa – egy tomboló indiai ünnep
Különleges nap ez a mai. Érdekes hangulat uralja az egész várost, szokatlan nyugtalanságot érezni minden irányból. Mintha valami nagy eseményre készülődnének Benáresz lakosai.
Az óvárosban már reggeltől apró lámpákkal, virágfüzérekkel díszítik a szűk utcákat. Takarítanak, söpörnek, csinosítják környezetüket. Még a kíváncsi szemek elől korábban az otthonok mélyére rejtett hatalmas hangfalak is kikerülnek a házak elé. A piacon pedig új portékákat, kisebb-nagyobb szobrokat kínáló alkalmi árudák jelennek meg. A szobrok mindegyike egy gyönyörű, fehér bőrű, hosszú fekete hajú, nemes arcú nőt, egy hindu istennőt ábrázol. A kecses nőalak, Szaraszvati, társaságában pedig egy hófehér hattyú ül.
Értjük mi ezeket az apró jeleket. Hiszen, ha már a piacon is megjelennek az ilyen szobrok, akkor biztosra vehetjük, hogy a szent város lakói egy fontos vallási ünnepre készülődnek. 🙂
Kicsoda, micsoda Szaraszvati? Egyrészt a hét hindu szent folyó egyike. Egy valaha létezett folyó, amely mára már csak a legendákban él. De sok-sok évvel ezelőtt, még a Védák korában, az Indus és a Gangesz között valóban ott hömpölygött, csak valószínűleg egy földrengés következtében eltűnt. Másrészt Szaraszvati a tanulás és a tudás istennője, az írók és művészek pártfogója.
Milyen egy ilyen vallási ihletésű indiai népünnepély?
A délelőtti csendes készülődés még csak messziről sem engedi sejtetni azt, ami majd naplemente után fog történni. Mihelyt leszáll az est és a nap átadja helyét a holdnak, az egész város megbolondul. Varázsütésre beindul az őrület. A máskor sem igazán nyugodtnak nevezhető város egy szempillantás alatt szabadtéri tébolydává változik. A szűk utcákat színes világító lámpafüzérek ezrei teszik sejtelmessé, az apró tereken pedig az istennő szobra köré állított, áldozati tárgyaktól és ünnepi édességektől roskadozó oltárok tudatják, hogy ez a mai tisztelet Szaraszvati istennőnek szól.
Mivel Szaraszvati a művészek pártfogója, így a zenészeké is, a zene ezen a napon szinte kötelező. A hatalmas szekereken vontatott, házak elé és kapualjakba kihelyezett hangszórók sokasága is kifejezi az istennő iránti hála és tisztelet mértékét. A hangfalakból fülsüketítő, lüktető ázsiai zene ordít. A zenét amúgy is kedvelő indiaiak ennek a csábításnak bizony szívesen engednek. Fiatalok, idősebbek, színes porral megfestett arccal, csillogó szemekkel és rángó csípőmozgással tarkított tüzes, vad tánccal ünneplik az istennőt.
Miközben javában tart a mulatozás, tombol a jókedv, a távolban kisebb-nagyobb szobrokat cipelő csoportok tűnnek fel. A kisebb szobrokat füstölők társaságában, féltve, óvatosan a karjukba helyezve hozzák egészen a szent folyó partjáig. A nagyobb alkotásokat, a sokszor akár 100 kilogrammot jócskán meghaladó, gyönyörűre festett agyagszobrokat egy egész csapat húzza-vonja lefelé a folyót övező lépcsőkön. Sokszor öt-hat erős férfi ereje is szükséges ahhoz, hogy a Gangesz partjáig a szoborköltemények elérjenek. A férfiak piros, zöld, sárga porral festett arcán gyöngyöződik a veríték. Az óriási súlyú és hatalmas méretű alkotások emelgetése ellenére ébenfekete, csillogó szemükből határtalan boldogság sugárzik. Mielőtt még utolsó erejük is elszállna, egy-egy közös, az istennőnek is szóló torokszakító hangos ordítással buzdítják egymást a következő lépésre.
Ünnepély ez a javából!!! Szól a zene, füstölők ontják bódító illatukat, minden arcon mosoly és boldogság. A parton még egy közös fotó az istennővel, majd lassan véget ér az, amire több héten át gondosan, türelmesen készültek Benáresz lakói. A szépséges istennő csónakba száll, hogy a folyó közepén egy látványos csobbanással visszatérjen az életet adó anyafolyóhoz.
Másnap, amikor az ébredő reggeli nap már maga mögött tudja a tomboló éjszakát, a békésen folyó széles Gangeszen csupán néhány csendesen úszó csupasz faszerkezet emlékeztet a tegnapi mámoros ünnepre. 🙂
Kedves Olvasó! Köszönöm a látogatást, gyere máskor is, hogy megint mesélhessek neked Indiáról. Ha pedig tetszett a bejegyzés, ne tartsd meg magadnak az élményt, oszd meg bátran másokkal is.
A legújabb bejegyzéseket és további indiai érdekességeket a blog Facebook oldalán is olvashatsz itt: Mesélj nekem Indiáról
Szerzői jogvédelem. A blogban megjelent írásokat, recepteket és fotókat szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében az írásos engedélyem nélkül máshol közzétenni, valamint sajátként feltüntetni tilos. Ez alól kivételt képez, ha csak a blogban megjelent írás első egy-két sorát tüntetik fel, majd a folytatásért a blogra kattintva jut el az olvasó! Amennyiben más forrást nem jelölök meg, a történetek, receptek és fotók saját szellemi termékeim.
Úton-útfélen élmény ünnep Benáresz fesztivál Szaraszvati istennő zenészek pártfogója
Mesélj nekem Indiáról... 