A fények éjszakája – India egyik legszebb ünnepéről

Sok-sok évvel ezelőtt, a hindu naptár szerinti kartik hónap derekán (október-november) elindultunk az erotikus szobrokkal díszített templomairól híres Khadzsuráhó városkából a hinduk legszentebb városába, Benáreszbe. Fiatalok voltunk, mindent látni akartunk, így szinte természetes volt, hogy ez a célállomás sem maradhat ki a gyűjteményünkből. Benáresztől nem tántorított el az egészéjszakai buszozás gondolata sem. Bár előre nem sejthettük, hogy az  alig 300 kilométernyi távolságot az európai fül számára hihetetlen 16 óra alatt sikerül csak megtenni. Így kora délután bátran, a lehetetlent nem ismerve felpattantunk az első Benáreszbe tartó buszra és a többit a sorsra bíztuk.

Akkortájt az indiai közutak többsége eléggé rossz állapotban volt, komolyabb és jó minőségű autópálya talán nem is létezett. A zsúfolt utakat a díszesre pingált, teherautókra és buszokra inkább csak emlékeztető harcedzett fémdobozok rótták. Azon a teliholdas éjszakán is egy ilyen ütött-kopott, minden ízében csörgő vasszerkezeten utaztunk. Kellemesen melengető napsütéses délután volt, és mi széles mosollyal, elégedetten léptünk fel a nyitott ablakú szellős járgányra. A busz egyik szabad duplaülésére bezsúfoltuk magunkat a hátizsákjainkkal együtt, és próbáltunk valamilyen elfogadható testhelyzetben felkészülni az előttünk álló nagy útra. Kényelemről persze szó sem lehetett, mert valójában, mint a cövek, egyenes háttal, csaknem mereven ültünk a parányi ülésen. Ami délután még elviselhető volt, az estére már fájt.

A gyorsan alábukó vörös napkorong a kellemes meleget is magával ragadta. Üvegezett ablakok bár voltak a buszon, de egyáltalán nem zártak. Az állandó zötykölődéstől az üvegtáblák ide-oda csúszkáltak, szabad utat engedve az észak-indiai éjszaka hűvösödő leheletének. A beáramló hideg miatt csakhamar előkerültek nem túl vastag pulóvereink, az éjszakai buszos utazás kihívásait nálunk jobban ismerő indus utazótársaink pedig előkapták kézipoggyászukból a kabátként, sapkaként, takaróként egyaránt használható meleg pashminakendőket. Bebugyolálták magukat a méretes sálakba és fittyet hánytak a hidegre. Míg mi fáztunk, nekik természetesen egy-kettő melegük lett. Ahelyett, hogy kitakarták volna magukat a kelme forró öleléséből, jobbnak látták inkább szélesebbre nyitni az ablakrést. Ők folyamatosan nyitották, mi pedig zártuk. Miközben a motor fülsüketítő ordítással hajtotta buszunkat az éjszaka mélyébe, a kétszárnyú ajtó körüli több centiméternyi résen át mind-mind jobban tódult be a hideg és az út pora. Egyre inkább vacogtunk, a portól meg tüsszögtünk.

Cseppet sem kellemes utunkon hűséges társként a kerekre hízott jóságos telihold is végig kísért. Mindvégig hideg, sápadt fénnyel világított, láthatatlan ecsetével ezüstszínűre festve a környéket. Megvilágította a vidéket és a hepehupás út kátyúit hatalmas kráterekké nagyította, így sokszor bizony az volt az érzésünk, hogy buszunk rövidítés gyanánt inkább valamilyen mezei úton folytatja tovább az útját. Minden pillanat erre engedett következtetni, hiszen az éjszakai fázós utazást percenként fájdalmas huppanások tarkították. Sokszor akkorát dobott rajtunk a busz, hogy attól tartottunk a gerincünk törik. Így telt el az éjszaka, míg végül hajnalok hajnalán összetörve, nyűgösen és kialvatlanul megérkeztünk Benáreszbe. Panaszkodásra, dohogásra nem volt idő, alig ocsúdtunk fel az utazás „élményéből”, máris a szent város szívében jártunk.

Az óváros képzeletbeli kapuját átlépve, mintha csak varázsütésre, egy teljesen más világban találtuk magunkat. Mennyei nyugalom, amit korábban még soha és sehol nem tapasztaltunk, amit a misztikus szűk utcácskák, ódon épületek, az otthonok bejáratában, lépcsőjén elhelyezett apró agyagmécsesek árasztottak. Aprócska fényük szeretetteljesen kísért bennünket, a fáradt vándorokat, befelé a város mélyébe. Az utcácskák csaknem üresek voltak, csak néhány egyszerű, világos száriba öltözött hajlott hátú idős asszony haladt sietős hangtalan léptekkel a falak közvetlen közelében. Piciny vézna testükkel, mint apró tündérek, igyekeztek a hajnali hálaadásra, az istenek üdvözlésére. Valami megmagyarázhatatlan és végtelen békesség áradt mindenünnen. Így érkeztünk meg az örök városba, így köszöntött bennünket a világ talán legrégebben lakott városa, Benáresz.

Minden pillanatában misztikus és különleges fogadtatás volt ez, amit sokáig nem is tudtunk értelmezni. A hűséges telihold kíséretében megtett embert próbáló út, a varázslatos hangulatot árasztó utcácskák a sok-sok aprócska mécsessel. De a kép lassan összeállt. Benáresz egyik legszebb éjszakáját – a Dev Diwalit – az isteneknek szóló fényünnepet követő hajnalon érkeztünk a szent városba. A Diwali néven ismert fények ünnepe utáni 16. napon. Azon a hajnalon jutottunk ide, amikor telihold éjszakáján az ünnep örömteli fényei újból beragyogták a szent folyó partját.

Mi a fények ünnepe? A Diwali, a hindu év legfontosabb és legboldogabb napja. Látványos és örömteli nap a jószívű és bőkezű Laksmí istennő ünnepe, amit India-szerte, a legnagyobb városoktól kezdve a legkisebb településekig mindenhol megünnepelnek. Újhold sötét éjszakáján ez nemcsak az öröm, hanem egyben a szellemi sötétséget legyőző belső fény ünnepe is, amikor a jó felülkerekedik a rosszon, a tudás győzedelmeskedik a tudatlanság felett. Diwali éjszakáján fények milliói hirdetik ezt a boldogságot, mécsest gyújtani ilyenkor kötelező. A hinduk úgy tartják, ha nincs világító lámpás a ház bejáratánál, akkor a szerencse, a gazdagság és a jólét istennője, Laksmí, nem látogatja meg őket.

A vallásos Benáreszben a fények csodálatos ünnepét még egyszer, a rákövetkező telihold éjszakáján külön az isteneknek is megrendezik. Az ünnep elnevezése is erre utal, ezért nevezik Dev Diwalinak (Dev az isten, Diwali a fények ünnepe). Örömteli és boldog éjszaka ez, fényárban úszó látványos és lélegzetelállító ünnep. Dev Diwali teliholdas éjszakáján a rakpartok lépcsőit több kilométer hosszúságban milliónyi apró mécses ragyogja be. Az apró fények mindegyike hirdeti az örömöt és tiszteletet a szent Gangesz folyó és az istenek előtt. Magával ragadó élmény, amikor néhány perc leforgása alatt az összes mécsest meggyújtják és a sötét ghátok egy pillanat alatt mesébe illő csodavilággá változnak. A benáresziek úgy tartják, hogy Dev Diwali éjszakáján még az istenek is lejönnek az égből, hogy áldó fürdőt vehessenek a szent folyóban. A környék közeli és távolabbi településeiből az emberek is útra kelnek, és hindu zarándokok ezrei érkeznek a folyóhoz, hogy a telihold fényénél megtapasztalhassák a csodát, megpillanthassák a szent folyónál megjelenő isteneket.

Mindent átható, várakozásokkal teli, de mégis megmagyarázhatatlan mennyei nyugalom árad a szélrózsa minden irányából. A misztikus szűk utcácskákban, az ódon épületek tövében, az otthonok bejáratánál mindenhol apró lámpások, agyagmécsesek pislákolnak. Ők segítik az ideérkezők útját, aprócska fényük szeretetteljesen kísér mindenkit a város hatalmas szívébe, az aranyló fényekben tündöklő szent Gangesz folyóhoz, az istenek fürdőhelyéhez…

A fotókért most is hálás köszönettel tartozom udvari fotósomnak, MacW-nak 🙂

Kedves Olvasó! Köszönöm a látogatást, gyere máskor is, hogy megint mesélhessek neked Indiáról. Ha pedig tetszett a bejegyzés, ne tartsd meg magadnak az élményt, oszd meg bátran másokkal is.

A legújabb bejegyzéseket és további indiai érdekességeket a blog Facebook oldalán is olvashatsz itt: Mesélj nekem Indiáról

Szerzői jogvédelem. A blogban megjelent írásokat, recepteket és fotókat szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében az írásos engedélyem nélkül máshol közzétenni, valamint sajátként feltüntetni tilos. Ez alól kivételt képez, ha csak a blogban megjelent írás első egy-két sorát tüntetik fel, majd a folytatásért a blogra kattintva jut el az olvasó! Amennyiben más forrást nem jelölök meg, a történetek, receptek és fotók saját szellemi termékeim.

Álom és valóság - indiai történetek Úton-útfélen Rólunk Utazunk - vonaton, buszon

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: