Az indiai, különösképpen az indiai hindu kultúra számunkra olyan, mint egy díszes-színes ékszerekkel teli, temérdek drágakövet rejtő keleti kincsesláda. Minél többször nyitjuk fel képzeletbeli fedelét, minél többször kukucskálunk bele ebbe a kincsestárba, annál több szépséget és tudást fedezünk fel.

Az utcákon, a piacokon, a szentélyekben, a rakpartokon, mindenhol ott van valami, valami megmagyarázhatatlan, valami nem mindennapi. A színek, az illatok, a növények, az egyszerűnek tűnő kavicsdarabok, a fali festmények a titkok titkait, az évezredek örökségét rejtik. Mert Indiában minden többet jelent, mint amit szemünkkel elsőre látni vélünk.

Számunkra különösen mély élmény, amikor nem könyvekből olvasva tudjuk meg ezeket az élő, eleven titkokat, hanem maguk a helyiek mesélik el őket. Amikor például kedves ismerősünk, a több mint 30 éve idegenvezetőként dolgozó Deepak mesélni kezd, akkor egyszerűen megszűnik a külvilág, szinte tátott szájjal hallgatjuk, úgy isszuk minden szavát. Mély hangon, csillogó szemekkel mesél Ganésáról, az elefántfejű istenségről, Káliról a vérszomjas istennőről, Hanumánról, a tiszta szívű majomkirályról. Mesél a számok varázsáról, a hét napjairól, a böjtökről, a színek jelentéséről, az emberi gyarlóságról. Egyszerre kelnek életre a tündérek és a démonok, az istenek, a hősök és a legyőzöttek is. Nála minden miértre van magyarázat, mert Deepak történetei, mint egy óriási mozaik elemei állnak össze egy tökéletes egésszé.

Számtalanszor hallottuk már, de mégis minden egyes alkalommal lenyűgözve hallgatjuk Deepakot, ahogy Ganésát – Siva és Parváti gyermekét – bemutatja 🙂 Ugyanis az elefántfejű istenség kedves megjelenéséhez, minden porcikájához, ezernyi jelkép és számtalan történet fűződik. Gondoltátok volna, hogy Ganésa gömbölyded teste az egész univerzumot jelenti? Hogy kunkorodó ormánya az „OM” kozmikus hangot rejti? Hogy elefántfeje az intelligenciát testesíti meg? Hogy széles mosolya maga az életet élvező emberi természet? Hogy a dereka köré csavarodott kígyó a kozmikus energia? Hogy hatalmas füleivel kristálytisztán hallja a kétségbeesett hívők kérését, imáját? Hogy jobb oldali agyara az értelmet és a bölcsességet, a bal oldali pedig az érzelmeket jelenti? Hogy ez a bal oldali törött agyar az egyik legenda szerint Csándrával, a holddal kapcsolatos? Ez amúgy is az egyik kedvenc történetem. Elmesélem 🙂

Valamikor réges-régen, amikor Siva a Kailash-hegyre ment meditálni, egy késő délután fia, Ganésa, úgy döntött, átgyalogol a szomszédos faluba. A viszonylag hosszú bandukolás közben elfáradt, így hát letelepedett a földre, hogy egy kicsit megpihenjen. Teltek-múltak a percek. Lassan besötétedett, leszállt az est. A koromsötét égboltra szépen, komótosan felkúszott Csándra, a hold. Kerek, világos arccal, kedvetlenül múlatta az időt. Ahogy így bámészkodott, a magasból megpillantotta a pihenő Ganésát. Mivel jobb dolga nem volt, azonnal viccelődni kezdett a kedves kis pocakossal, cseppet sem kedves megjegyzéseket téve kerek hasára. Ganésa egy ideig tűrte a szemtelen hold csipkelődését, de aztán megelégelte. Nem tudott tovább az érzelmein uralkodni. Olyannyira megharagudott, hogy bosszúságában legszívesebben valamit hozzávágott volna. Mivel semmi sem volt a keze ügyében, így saját, bal oldali agyarát törte le. Ezt hajította a pimasz hold felé. Egy jól irányított célzással telibe találta Csándrát. A hold pedig annyira meglepődött, hogy egy szó nem sok, annyi sem jött ki a száján. Azóta is egész éjszakán át szó nélkül világít. Szintén azóta éktelenkednek a hold arcán karcolások, azóta jár Ganésa törött agyarral, és azóta baljós jel Ganésa ünnepén megpillantani a holdat.

Ganésával, a hindu hitvilág egyik legegyszerűbben felismerhető és azonosítható istenségével nemcsak a csodálatos hindu regékben, Deepak történeteiben, hanem az otthonok bejárata felett, a boltokban, az éttermekben és az irodákban is találkozhatunk. Egy szóval minden olyan helyen, ahol az emberek dolgoznak, élnek, tanulnak.  Sőt, a családi szentélyekből sem hiányozhat, ugyanis Ganésa a hindu otthonok őrzője, aki bátran megharcol a gonosz erőkkel, a negatív hatásokkal. A tudás, az utazás, a vállalkozások pártfogója, a kezdetek ura. A hithű hinduk a dolgos mindennapok megkezdése előtt, az új vállalkozás indításakor, a pazar hindu esküvői szertartásokkor, sőt, még a vizsgák előtt is hozzá intézik imáikat. Ő az, aki eltávolítja az akadályokat, aki jólétet, anyagi és szellemi gazdagságot hoz a hinduk életébe.

Mint minden hindu istenségnek, Ganésának is van járműve. A kedves elefántfejű istenség egy aprócska patkányon utazik. Músikának köszönhetően, mert így hívják, Ganésa a legkisebb rést is megtalálja, és a legnagyobb akadályt is el tudja hárítani. Ez a patkány azonban több, mint egy egyszerű “közlekedési eszköz”, ő maga az egó, ami kikezd mindent, ami szép és nemes az emberben. Músika általában Ganésa lábánál üldögél, vagy Ganésa a hátán ülve közlekedik, ezzel is azt üzenve, hogy a tökéletesség csak az egónkat uralva vagy teljesen legyőzve érhető el.

Ganésa egy kedves és szerethető alakja a hindu mitológiának, akinek szerencsére egyszerű örömet szerezni, hiszen más hindu istenségekkel ellentétben ő nem kíván a hívőktől szigorú és hosszú böjtöt, önsanyargatást. Mivel Ganésa imádja az édességet, ezért leginkább a ladoo és a modaka nevű édességgel járhatunk a kedvében. Músika, a patkány, azonban sosem eszik az édességekből, mert a megtisztult, kontrollált egó anélkül is élhet teljes életet, hogy azt a világi kísértések bármilyen módon befolyásolnák.

A hinduk pedig Ganésát nagyon jól tartják. Elhalmozzák minden földi jóval, hiszen minél több finomsággal ajándékozzák meg Ganésát, annál több akadályt hárít majd el, és minél több édességet tesznek Músika elé, annál biztosabb majd a tökéletesség felé vezető út 🙂 🙂 🙂

Kedves Olvasó! Köszönöm a látogatást, gyere máskor is, hogy megint mesélhessek neked Indiáról. Ha pedig tetszett a bejegyzés, ne tartsd meg magadnak az élményt, oszd meg bátran másokkal is.

A legújabb bejegyzéseket és további indiai érdekességeket a blog Facebook oldalán is olvashatsz itt: Mesélj nekem Indiáról

Keresés

Keresés

Szerzői jogvédelem. A blogban megjelent írásokat, recepteket és fotókat szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében az írásos engedélyem nélkül máshol közzétenni, valamint sajátként feltüntetni tilos. Ez alól kivételt képez, ha csak a blogban megjelent írás első egy-két sorát tüntetik fel, majd a folytatásért a blogra kattintva jut el az olvasó! Amennyiben más forrást nem jelölök meg, a történetek, receptek és fotók saját szellemi termékeim.

Úton-útfélen elefántfejű istenség hagyomány hindu mitológia hinduizmus ladoo patkány Siva