Legyen szó nyüzsgő indiai nagyvárosról vagy egy csendes falucskáról, a hindu India ikonikus alakjai, a jámbor tekintetű, óriási szempillájú tehenek az életképekről sosem hiányozhatnak. Vannak közöttük egészen alacsony termetűek és félelmetesen magasak is. Vörösesbarna bundájúak, tarkák vagy akár elegáns szürke színűek. Fejükön mintegy koronaként óriási szarvakat vagy csak néhány centiméternyi összevissza álló szarvacskákat viselnek, amik néha olyan csámpásan állnak, mint egy kigyúrt cipő.

Sokféle megjelenésük ellenére az óriási fikuszok vagy a régi, dülöngélő épületek árnyékában valamennyien békésen tudnak pihenni. A májusi-júniusi hőségben a pimasz legyek társasága ellenére kedvükre szunyókálnak. Ha pedig megunják, akkor komótosan sétálnak egyet a szűk utcácskákon vagy akár a főutcán, sokszor megbénítva ezzel a közlekedést. Néha megállnak, belesnek egy-egy boltba vagy otthonba. Ilyenkor a ház asszonya kedves vendégként fogadja őket és a helyzettől függően káposztalevéllel, uborkával vagy egy darab rotival kedveskedik a szentként tisztelt állatnak.

Igen, mert a hindu Indiában a tehenet szentként tisztelik és teszik ezt ősi idők óta. Már akkor is, amikor a Gangesz-völgyében a mezőgazdálkodó árja népek letelepedtek, a tehén jelentette a legértékesebb tulajdont. És a mai napig a tehén Indiában valódi értéket képvisel. Úgy tartják, akinek tehene van, annak mindene van. Hiszen a tehén erejével és tejével élteti a népes indiai családokat.

Talán meglepő, de a vegetáriánus Indiában a tehéntejnek rendkívüli fontosságot tulajdonítanak. Úgy hiszik, – mivel a bivalytejjel ellentétben a tehéntej kevésbé zsíros, alacsonyabb a cukortartalma – nyugtat, kordában tartja az indulatokat. Ez utóbbi nagyon fontos szempont, hiszen a vágyak feletti uralom minden hindu számára óriási kihívás. Példaként sokszor elmesélik, hogy elég csak a kisborjakat megfigyelni. Míg a bocik békésen figyelik a világot és semmi szín alatt sem bántanák egymást, addig a bivaly csemetéi, azok bizony, amint a helyzet úgy hozza, azonmód egymásnak esnek: jöjjön az erőpróba, győzzön az erősebb.  De nem csak a teje miatt övezi tisztelet a szent tehenet. Az állat számtalan mondában közvetve is megjelenik, például a kicsik és nagyok által jól ismert, a hindu mitológia egyik legnagyobb kedvencének tekinthető, a millók szívét megdobogtató Krisna-legendákban is.

De Indiában nemcsak a tehéntejet tartják fontosnak, hanem a tehénylepényt és a tehén vizeletét is. Ez utóbbinak ammóniatartalmának köszönhetően tisztító és fertőtlenítő hatást tulajdonítanak. Manapság sem ritka látvány,  amikor a messze földről érkező zarándokok félelmet nem ismerve a teljesen idegen állatot megsimogatják, a tehén friss vizeletében pedig arcukat szertartásosan megmossák.

Érkezzen valaki keletről vagy nyugatról, közelről látni egy szent tehenet feledhetetlen élmény. Gyönyörködni lehet kerek barna szemében, jámbor tekintetében. Bizony ám, hiszen a tehénhez közel lehet menni, és ha tehénkénk úri kedve úgy tartja, meg is simogatható. Sőt, néha ezt kifejezetten kéri is. Ilyenkor közelebb lép hozzánk, gyengéden megböki a combunkat, így jelzi, cirógatásra vágyik. Különösen szereti, ha a nyakát masszírozzuk. Amikor pedig a nyakáról csüngő lebernyegszerű bőrt megpaskoljuk, szinte mosolyog, annyira élvezi az ember közelségét, szeretetét. Ember és állat különleges kapcsolata ez, egy szeretet- és tiszteletteljes párbeszéd.

Egy maréknyi ételt, vagy a forró nyári napokon hűsítő vizet szívesen ad a hindu ember a tehénnek. A rászorulók segítése, amúgy is a hindu ember zsigeri természete, hiszen ételt és vizet adni az adakozás legmagasabb formája, amit nap mint nap gyakorolni kell. Karma javítása ez is, erre pedig Indiában ezernyi lehetőség adódik 🙂

Kedves Olvasó! Köszönöm a látogatást, gyere máskor is, hogy megint mesélhessek neked Indiáról. Ha pedig tetszett a bejegyzés, ne tartsd meg magadnak az élményt, oszd meg bátran másokkal is.

A legújabb bejegyzéseket és további indiai érdekességeket a blog Facebook oldalán is olvashatsz itt: Mesélj nekem Indiáról

Keresés

Keresés

Szerzői jogvédelem. A blogban megjelent írásokat, recepteket és fotókat szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében az írásos engedélyem nélkül máshol közzétenni, valamint sajátként feltüntetni tilos. Ez alól kivételt képez, ha csak a blogban megjelent írás első egy-két sorát tüntetik fel, majd a folytatásért a blogra kattintva jut el az olvasó! Amennyiben más forrást nem jelölök meg, a történetek, receptek és fotók saját szellemi termékeim.

Úton-útfélen hagyomány India Krisna szent tehén történet tej fontossága