A testvérem vagy. Szeretlek és megvédlek.

Amikor beköszönt az esős monszun, azt is gondolhatnánk, hogy egy unalmas, álmosító időszak veszi kezdetét Indiában, és olyan napok következnek, mikor a nap nagy része vastag esőfelhők figyelésével és ízletes ropogtatnivalók fogyasztásával telik majd. Pedig nem. Ez az időszak is, különösen a szávan hónap, ami a mi júliusunk-augusztusunk idejére esik, szebbnél szebb ünnepeket kínál. Szávankor kerül sor az asszonyok ünnepére, ebben a hónapban van a nág pancsami, és ilyenkor ünneplik a testvérek napját, a raksha bandhant is.

A raksha bandhan, vagyis a testvérek ünnepe, különleges nap a hindu családok életében. Nagybetűs, szívhez szóló családi esemény. Imákban, vallási szertartásokban gazdag hindu ünnep, hagyományos indiai édességekkel és értékes ajándékokkal, amikor a törődés, gondoskodás, a kölcsönös testvéri tisztelet és szeretet egy igazán megható módon kerül kifejezésre. Az ünnep központi eleme a rakhi, ami egy kizárólag erre az alkalomra készült piros fonal, vagy vallási jelképekkel, gyöngyökkel teli, akár mágikusnak is nevezhető díszes karkötő. Emiatt a rakhi miatt a lányok már napokkal az ünnep előtt lázban égnek, válogatnak, piacra járnak, hogy beszerezzék a legmegfelelőbbet, a legszebbet, a legdivatosabbat szeretett fiútestvéreik számára. Ugyanis rakhi nélkül nincs ünnep.

Bár Indiában az új ünnepek is helyet kapnak, szívesen ünneplik a mackók és a csokoládé napját is, viszont a raksha bandhan az egészen más. Ez nem egy újkeletű esemény, hiszen az oltalmazó fonal számtalan régi indiai legendában megjelenik. Az egyik ilyen történet egészen a védikus időkig nyúlik vissza, amikor Indrani házastársa Indra csuklójára kötötte a szent fonalat, hogy megvédje és óvja szeretett férjét a gonosz démonokkal vívott harcban. Egy másik történet egészen a Mahábharata, az indiai hősök világába repít bennünket, amikor Krisna egyszer a cukornád pengeéles levelével vágta meg az ujját. A vérző sebet, Draupadi, a Pandavák felesége saját szárijából letépett selyemdarabbal kötötte be. Ezért az  önzetlen gondoskodásért Krisna hálája jeléül megígérte, hogy Draupadit ezentúl minden rossztól megvédi majd. Egy következő legenda főszereplői pedig a misztikus Indiát idézik. Ugyanis Yamuna, a folyó, rakhit kötött Yama, a halál istenének csuklójára, aki ezzel Yamuna halhatatlanságát biztosította. Ugyanúgy, ahogyan később halhatatlanná válik majd az a fiútestvér is, akinek rakhit kötnek a csuklójára, és óvja, védelmezi lánytestvérét.

Hogy valójában melyik történet alapján vált ez a különleges hindu ünnep oly népszerűvé, azt szinte lehetetlen kideríteni. Döntse el mindenki hite, kedve, meggyőződése szerint. Egy dologban azonban biztosak lehetünk. Raksha bandhan napján minden hindu családban a lánytestvérek az idősebb és fiatalabb fiútestvérek csuklójára rakhit kötnek. A fiúk pedig ígéretet tesznek, hogy megvédik és oltalmazzák a húgukat és nővérüket a gonosztól. Másnap pedig, amikor a fiútestvérek megpillantják csuklójukon a díszes rakhikat, mindegyikük arcán egy kedves mosoly tűnik fel, és mélybarna szemükkel valamennyien büszkén, bátran néznek a jövő kihívásai elé. Mert nincs mitől félni.

Kedves Olvasó! Köszönöm a látogatást, gyere máskor is, hogy megint mesélhessek neked Indiáról. Ha pedig tetszett a bejegyzés, ne tartsd meg magadnak az élményt, oszd meg bátran másokkal is.

A legújabb bejegyzéseket és további indiai érdekességeket a blog Facebook oldalán is olvashatsz itt: Mesélj nekem Indiáról

Szerzői jogvédelem. A blogban megjelent írásokat, recepteket és fotókat szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében az írásos engedélyem nélkül máshol közzétenni, valamint sajátként feltüntetni tilos. Ez alól kivételt képez, ha csak a blogban megjelent írás első egy-két sorát tüntetik fel, majd a folytatásért a blogra kattintva jut el az olvasó! Amennyiben más forrást nem jelölök meg, a történetek, receptek és fotók saját szellemi termékeim.

Álom és valóság - indiai történetek Úton-útfélen

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: