Magas hegyek, forró tea és momó

Annyira jól sikerült első indiai utunk, annyira tetszett az örök nyarat idéző pálmafás, trópusi Dél-India, hogy úgy döntöttünk, a következő évi téli szabadságunkat megint a napfényes Indiában töltjük. De most dél helyett az északi részt próbáljuk meg felfedezni, Delhitől egészen Kalkuttáig. Sőt, még merészebbet gondoltunk, ha már arrafelé járunk, elmehetnénk a szomszédos Bangladesbe is.

Az álom valóra vált, eljutottunk Bangladesbe, egy muszlim országba, mégpedig alig két hónappal azután, hogy Amerikában szeptember 11-én az a szörnyűséges dolog megtörtént. Utazgattunk, gyűjtögettük az élményeket, megtapasztaltuk a Ramadánt. A nem mindennapi kalandokkal teli két hét után feljutottunk egészen Észak-Bangladesig. Az utolsó napot pedig a határmenti Páncsagarh városkában töltöttük. Miközben Indiára hangolódtunk, a hegyekért rajongó MacW a térképet böngészte, és hirtelen az az ötlete támadt, hogy Kalkutta helyett  folytassuk utunkat észak felé, utazzunk el Dárdzsilingbe (Darjeeling), hisz nincs az olyan messze. Ráadásul láthatnánk a Kancsendzöngát, a Föld harmadik legmagasabb csúcsát is.

Mondanom sem kell, lelkesedésért nem kellett a szomszédba menni, bár valójában fel sem fogtuk mi vár ránk, nem tudatosítottuk sem a távolságot, sem azt, hogy egy egészen más világba csöppenünk. Eszünkbe sem jutott, hogy a 30 fokos kellemes meleget, pár óra alatt magashegyi jeges fuvallat váltja majd. Hogy a buszon olyan hideg lesz, hogy egymásba kapaszkodva melegítjük egymást, miközben a kacskaringós utakat mély szakadékok kísérik, az éles hajtűkanyarokat pedig meredek lejtők váltják.

Aztán többórás buszozás után felértünk Dárdzsilingbe. Agyonfagyva, a meredek utcákon elgérberedett testtel cipeltük óriási hátizsákjainkat, miközben a  friss hegyi levegő szinte hasította a tüdőnket. Hideg volt. Nagyon. A mandulaszemű helyi hordárok a tűz körül melegedtek, és békésen figyeltek bennünket, a két igencsak meglepődött rövidujjúban, rövid nadrágban araszoló fiatalt. Mert bizony az arcunkra volt írva, hogy más világ fogadott bennünket, mint amit pár nappal ezelőtt a kellemesen meleg páncsagarhi teraszon megálmodtunk.

Másnap egészen más fényben láttuk a világot. Dárdzsiling gyönyörű, bár teljesen más, mint Kalkutta. Dombokkal, lejtőkkel teli hegyi városka, teaültetvényekkel, pazar himalájai kilátással, buddhista pagodákkal, koloniális épületekkel. Viszont a fűtés nélküli szobákban, ott olyan hideg van, hogy érdemesebb az egész napot inkább kint tölteni. Szerencsére rum, forró citromos tea minden mennyiségben és életmentő momó is, pikáns szósszal, forró levessel mindenhol kapható.

Igen a mennyei momó mindenhol kapható. Ez a sós, fűszeres keverékkel töltött gombóc, ami sokféle néven bár, de Törökországtól Kínán, Tibeten át egészen Koreáig és Japánig rendkívüli népszerűségnek örvend. Testet lelket melengető falatnyi csinos gombócka, a mindennapok életmentő csemegéje. A momó tölteléke általában enyhén fűszerezett hús, amit forró levessel, vagy pikáns fokhagymás szósszal kínálnak.

Bár a momónak Indiában nincs régi hagyománya, ide valamikor csak a múlt század ötvenes éveiben tibetiek által jutott el, de népszerűsége ma már megállíthatatlan. Olyannyira, hogy nemcsak utcai csemegeként kapható, hanem az indiai háziasszonyok is egyre gyakrabban készítik, természetesen egyedi zöldséges vagy sajtos változatban. Én nagyon szeretem ezt a töltött finomságot, szeretem készíteni és szeretem enni is.  Ha szeretitek a tésztás ételeket, akkor a momót is szeretni fogjátok 🙂

Hozzávalók:

A momó tésztához

  • 1 csésze simaliszt (125 g)
  • 1 csipetnyi só
  • 1 evőkanálnyi olaj
  • kb 1 dcl víz

A zöldséges töltelékhez

  • 4 gerezd fokhagyma (apróra vágva)
  • 1 közepes méretű vöröshagyma vagy metélőhagyma (apróra szeletelve)
  • 1 negyed kisebb méretű fehér fejeskáposzta (apróra reszelve)
  • 1 közepes méretű, sárgarépa (apróra reszelve)
  • 1 evőkanálnyi minőségi világos szójaszósz
  • 1 teáskanálnyi frissen őrölt feketebors
  • 2-3 evőkanálnyi olaj
  • vékonyra szeletelt friss hagymaszár

A feltüntetett mennyiség 16 darab momó, ami 2 felnőtt személy részére elegendő.

Elkészítés:

  • A töltelék elkészítése. Egy vastag aljú edényben forrósítsuk fel az olajat, adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát és pirítsuk mindaddig, amíg a fokhagyma erőteljes illata el nem illan. Ezután adjuk hozzá az apróra szeletelt hagymát. Pirítsuk, majd pár perc múva adjuk hozzá az apróra reszelt káposztát és 5 perc múlva a reszelt sárgarépát. Az egészet keverve pirítsuk kb. 10 percig.
  • Ezután csökkentsük a hőt, és a zöldséges alapot ízesítsük szójaszósszal és szórjuk meg bőségesen frissen őrölt feketeborssal, végül pedig vékonyra szeletelt hagymaszárral. Ha a zöldséges alap nem lenne elég sós, akkor adjunk hozzá egy csipetnyi sót, majd tegyük félre, és hagyjuk a zöldséges alapot kihűlni.
  • A tészta összeállítása. Lisztből, csipetnyi sóból, olajból és vízből állítsuk össze a tésztát. Ha a tészta túl kemény lenne adjunk hozzá egy pici vizet, de csak annyit, hogy a tészta ruganyos legyen, és ne ragadjon a kezünkhöz. Ha túl puha a tészta, nem fogjuk tudni formázni. A kész tésztát hagyjuk letakarva 20 percet pihenni.
  • A momók kialakítása. A pihentetett tésztát osszuk 16 részre. Mindegyik golyót nyújtsuk ki 1 mm vastag, kb. 9 cm átmérőjű körré, aminek közepére teáskanálnyi mennyiségben halmozzunk a zöldséges töltelékből, majd a kör felét hajtsuk a másik felére és ujjunkkal nyomogatva zárjuk le a keletkezett félkör szélét. Ha díszesebb momókat szeretnénk, így készíthetjük.
  • Párolás. A momókat főzhetjük, süthetjük és párolhatjuk is. Nálunk a párolt változat a nyerő, ami a következőképpen készül. A pároló fazékba öntsünk vizet, éppen csak annyit, hogy a pároló szitát ne lepje el. A szitát olajozzuk be, helyezzünk rá két egész káposztalavelet (nem fog ráragadni és szép sima lesz a momók alja) és a vizet forraljuk fel. Amikor a víz felforrt, akkor helyezzük a káposztalavelekre a momókat. A fazekat fedjük le és mérsékelt hőmérsékleten pároljuk 10 percig. A fedőt ne emelgessük!!! A momó akkor kész, amikor a tészta fényesen csillogó felületűvé válik. Azonnal tálaljuk. Előételként, főételként vagy csemegeként pikáns szecsuáni szósszal kínáljuk.  Jó étvágyat!!!

További indiai ételek és italok receptjeit ITT találjátok.

Kedves Olvasó! Köszönöm a látogatást, gyere máskor is, hogy megint mesélhessek neked Indiáról. Ha pedig tetszett a bejegyzés, ne tartsd meg magadnak az élményt, oszd meg bátran másokkal is.

A legújabb bejegyzéseket és további indiai érdekességeket a blog Facebook oldalán is olvashatsz itt: Mesélj nekem Indiáról

Szerzői jogvédelem. A blogban megjelent írásokat, recepteket és fotókat szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében az írásos engedélyem nélkül máshol közzétenni, valamint sajátként feltüntetni tilos. Ez alól kivételt képez, ha csak a blogban megjelent írás első egy-két sorát tüntetik fel, majd a folytatásért a blogra kattintva jut el az olvasó! Amennyiben más forrást nem jelölök meg, a történetek, receptek és fotók saját szellemi termékeim.

Úton-útfélen Keleti receptek - ételek, italok

1 hozzászólás Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: