Aki szereti a keleti konyha remekeit, az bizonyára már megkóstolta a koftát is, az általában darált húsból, némi fűszer és hagyma hozzáadásával készült ízletes golyót vagy rudacskát. A kofta, bár perzsa eredetű finomság, mégis számos európai, balkáni, közel-keleti és ázsiai nemzet konyhájában megtalálható, így természetesen Indiában is. Ide valószínűleg a moguloknak köszönhetően jutott el és népszerűségéből a mai napig egy cseppet sem veszített, sőt. De nem is Indiáról lenne szó, ha itt nem egy sajátos változatban, hús helyett inkább zöldségekből, pontosabban tökfélékből vagy friss sajtból és burgonyából készítenék, amit aztán krémes, gazdag szósszal, illatos rizs vagy ropogós roti kíséretében kínálnak.

A koftát én is szeretem, és ha választanom kellene, melyik a kedvencem, bizony nagy gondban lennék. Szeretem a sajtos változatot, amiről mindig a bihári dzsungelből származó csupa mosoly Ardzsún barátunk jut az eszembe, aki a koftát ökölnyi nagyságúra készítette, és akkora kérget sütött rá, hogy rántott húsként is megállta volna a helyét. De kedvelem a zöldséges változatot is, különösen a lauki (cukkinit, spárgatököt idéző ázsiai tökféle) alapú koftát, amit először egy igencsak emlékezetes alkalomból kóstolhattuk meg. Ha érdekel, mesélek róla.

Régóta ismerjük kedves barátunkat, Gorót, aki egy harmincas éveiben járó, rendkívül kellemes fiatalember, jó humorral megáldott kiváló beszélgetőpartner, udvarias és művelt. Ízig-vérig hagyománytisztelő hindu úriember, aki  mellesleg még a nyugati szokások világát is érti. Goró az a fajta kiegyensúlyozott egyéniség, aki nagyon jól érzi magát a bőrében, szívesen jár zarándokutakra, sokat olvas, gondolkodik a világ nagy dolgairól és olyan valami, mint a házasság és az ezzel járó fejfájások, túlzások nélkül, egyszerűen hidegen hagyják. Szeretjük őt olyannak amilyen, és hogy ez az idillikus állapot bármi okból is megváltozhatna, az számukra elképzelhetetlen volt. Mígnem egy nap, minden felvezető nélkül, puszta tényként Goró tudatta velünk, hogy néhány hónapon belül a házasság útjára lép.

Édesapám úgy döntött, itt az idő. Elég érett vagyok arra, hogy családot alapítsak és gyakoroljam a gondoskodást – szólt, miközben rá jellemző elegáns mozdulattal egy adag pánt helyezett a szájába.

Derült égből villámcsapásként ért bennünket a hír és a meglepetéstől tágra nyílt szemmel bámulva, egy szó nem sok, annyit sem tudtunk szólni. Persze örültünk, de mégis tudtuk, hogy ezek után már semmi sem lesz olyan, mint korábban volt. Így is lett. A filozofikus beszélgetéseket egyre gyakrabban váltották házassággal kapcsolatos jótanácsok és a különböző történetek. Néha jókat kuncogtunk, néha pedig minden tapasztalatunkat összeszedve biztattuk ifjú barátunkat, hogy pániknak semmi helye, nem kell félni a jövőtől. Nem olyan rossz dolog az, ha az embernek társa van.

Aztán teltek-múltak a napok, mi visszautaztunk Európába, Goró pedig a téli esküvői időszak horoszkóp szerinti legalkalmasabb napján annak rendje és módja szerint, ahogy ez egy hagyománytisztelő hindu család sarjához illik, megnősült.

Nyáron aztán újból Indiába utaztunk. A nagy készülődések közepette nem feledkeztünk meg Goró barátunkról sem, és megérkezésünk után azonnal meglátogattuk, hogy üdvözölhessük és átadhassuk ajándékunkat az ifjú feleségnek. Nagy örömünkre Goró ugyanolyan kiegyensúlyozott volt, mint régen, és a szemében a boldogság fénylő csillaga ragyogott. Mi pedig azonnal tudtuk, hogy Goróék otthonába ezzel a házassággal a vidámság is beköltözött. Kérdezni alig kellett, Goró csak mesélt és mesélt, kiapadhatatlan forrása volt az ifjú férj élményeinek. Pár nap múlva pedig meghívott az otthonába, hogy a szokásokhoz hűen bemutassa feleségét, szüleit, és az egész családot.

Nem tudom, ki izgulhatott jobban, mi vagy a vendéglátóink. Ugyanis Goróék családja egy nagyon régi és köztiszteletnek örvendő család. Egyszer azt is említette, hogy az ük-ükapa a mogulok idejében töltött be fontos hivatali feladatokat. Hittük is, meg nem is, de amint beléptünk az otthonukba, azonnal tudtuk, hogy bizony igazat szólt. A régi ház, az ottélők, a hely szelleme, mintha időutazáson vettünk volna részt. A papa méltóságteljesen, patyolattiszta, vékony gyolcsruhájában keresztbetett lábakkal ráérősen üldögélt a „csárpájon”. A díszes száriba öltözött ifjú feleség pedig igencsak megilletődve, tenyereit mellkasa előtt összetéve halk “namaskarral” üdvözölt bennünket. Sehol egy hangos szó, egy illetlen mozdulat, csak tisztelet és szeretet.

És a fantasztikus ételek – dhal olajban sült purival, lauki kofta római köményes illatos rizzsel, desszertként pedig cérnatésztás sev kheer – amit a fiatalasszony anyósa segédletével, tekintetét díszes fátyollal eltakarva hangtalanul szolgált fel, tovább emelve ezzel a találkozás ünnepélyességet.  Az asszonyok szorgos tündérekként sürögtek-forogtak, az  ételeket levéltányérba helyezve, a frissítő vizet pedig agyagedénybe töltve kínálták. Látványukban és ízükben, valamennyi fenséges fogás egy pompázatos kort idézett, az anyós és a menyecske tökéletes együttműködését bizonyította és az ifjú asszony ügyességét dícsérte. A hangulat önmagáért beszélt, és én még soha, egyetlen otthonban sem tapasztaltam ilyen mennyei nyugalmat, tökéletes harmóniát, őszinte boldogságot. Ha pedig a koftáról hallok vagy olvasok, akkor mindig eszembe jut ez a különleges vacsoralátogatás és Goró ifjú feleségének fantasztikus főztje. 

Milyen egy igazán jó lauki kofta? Kívülről ropogós, belülről ízes és puha, szószba mártva pedig nem esik szét, szépen megtartja formáját. Harmonikus fűszerezése a keleti ízek rajongóit szinte elvarázsolja. Bár a kofta elkészítése igényel némi főzési tapasztalatot, valójában azonban nem egy bonyolult ételfajta, hiszen csak kisütjük a koftákat, összeállítjuk a szószt és már élvezhetjük a mennyei ízeket. Higgyétek el, érdemes elkészíteni, mert a befektetett energia nem vész el, és a végeredmény egy olyan fantasztikus étel, amivel minden háziasszony méltán kivívja családja és vendégei elismerését.

Hozzávalók:

A KOFTÁKHOZ

• 1 db nagyobb méretű lauki (cukkini vagy spárgatök)
• 2-3 evőkanálnyi csicseriborsó liszt
• darabos zsemlyemorzsa (panko), amennyit felvesz
• 1 teáskanálnyi só
• 1 kávéskanálnyi őrölt kurkuma
• 1 teáskanálnyi őrölt piros paprika
• 1 kávéskanálnyi garam mászala
• 1-2 evőkanálnyi olaj + olaj a sütéshez

A SZÓSZHOZ

• 1-2 evőkanálnyi olaj
• 1 közepes méretű lilahagyma (apró kockákra vágva)
• kb. 2 cm hosszú friss gyömbér lereszelve
• 3 gerezd fokhagyma lereszelve
• 1 közepes méretű, kemény húsú paradicsom (apró kockákra vágva)
• 1 kávéskanálnyi római kömény
• 1 kávéskanálnyi őrölt kurkuma
• 1 teáskanálnyi piros paprika
• 1 teáskanálnyi őrölt koriandermag
• 1 kávéskanálnyi garam mászala
• 100 g dahí vagy sűrű görögjoghurt
• 1 teáskanálnyi szárított görögszéna levél
• 1 evőkanálnyi apróra vágott friss korianderlevél
• só ízlés szerint

A feltüntetett mennyiségből 12 darab kofta készült, ami 4 felnőtt személy részére elegendő.

Elkészítés:

A kofták elkészítése:

• A laukit (cukkinit vagy spárgatököt) apró lyukú reszelőn reszeljük le és sózzuk meg. Hagyjuk állni kb. 15 percet, hogy a só a vizet a tökből kiszívja. Ezután egy másik edénybe tegyünk egy tiszta ( öblítőszer-mentes) konyharuhát és a sós, reszelt tököt levével együtt öntsük át. Fogjuk össze a konyharuhát és óvatosan csavarjuk ki a tök levét.  A “száraz”, reszelt tököt tegyük egy másik edénybe, a levet pedig tegyük félre. Ez utóbbira még szükségünk lesz a szósz készítése során.
• A kifacsart, reszelt tökhöz hozzáadjuk a fűszereket (kurkumát, pirospaprikát, garam mászalát), a sót és a csicseriborsólisztet és annyi zsemlyemorzsát, amennyit felvesz. A massza állaga legyen picit ragacsos, de könnyen formázható, nem puha és nem is kemény. Hagyjuk állni kb. 15 percet, hogy a zsemlyemorzsa és a csicseriborsóliszt felvegyék a nedvességet.
• Ezután olajozzuk be a kezünket és formázzunk pingpong labda méretű golyócskákat. Majd a koftákat bő olajban, közepes hőmérsékleten süssük aranybarnára. Helyezzük rácsra vagy szitára, hagyjuk, hogy a felesleges olaj lecsepegjen. Ha jól dolgoztunk a kofták formásak, nem repedeztek be és a héjuk enyhén kemény, ropogós.

A szósz elkészítése:

• Az olajat forrósítsuk fel és az apróra vágott lilahagymát kevergetve pirítsuk meg. Adjuk hozzá a reszelt gyömbér és fokhagyma keverékét. Pirítsuk addig, amíg az erőteljes illat el nem illan. Adjuk hozzá a felkockázott paradicsomot és kevergetve dinszteljük kb. 5 percet.  Az alapot hagyjuk kihűlni, majd botmixerrel pépesítsük és az egészet tegyük félre.
• 1-2 evőkanálnyi olajat forrósítsunk fel. Adjuk hozzá a római köményt és közepes lángon kevergetve addig pirítsuk, amíg az illatát elő nem csalogatjuk. Majd adjuk hozzá a fűszereket (kurkumát és piros paprikát). Keverjük meg, adjuk hozzá a kihűlt paradicsomos pépet és kevergetve pirítsuk néhány percig. Ezután ízesítjük őrölt koriandermaggal, garam mászalával és ízlés szerint sóval.
• A szószalapot engedjük fel a félretett sós töklével (kb. 1 dl-vel) és adjuk hozzá a joghurtot. Jól keverjük el és 2 percig közepes lángon főzzük. Ha a szósz túl sűrűnek tűnne, adhatunk hozzá még egy kis töklevet, ha ez elfogyott, vízzel is helyettesíthetjük. Végül az egészet megszórjuk szárított görögszéna levéllel.
• A kész szószt tányérra merjük és belehelyezzük a koftákat. Megszórjuk apróra vágott friss korianderzölddel és forró indiai rotival vagy rizzsel kínáljuk. Jó étvágyat!!!

További indiai ételek és italok receptjeit ITT találjátok.

Kedves Olvasó! Köszönöm a látogatást, gyere máskor is, hogy megint mesélhessek neked Indiáról. Ha pedig tetszett a bejegyzés, ne tartsd meg magadnak az élményt, oszd meg bátran másokkal is.

A legújabb bejegyzéseket és további indiai érdekességeket a blog Facebook oldalán is olvashatsz itt: Mesélj nekem Indiáról

Keresés

Keresés

Szerzői jogvédelem. A blogban megjelent írásokat, recepteket és fotókat szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében az írásos engedélyem nélkül máshol közzétenni, valamint sajátként feltüntetni tilos. Ez alól kivételt képez, ha csak a blogban megjelent írás első egy-két sorát tüntetik fel, majd a folytatásért a blogra kattintva jut el az olvasó! Amennyiben más forrást nem jelölök meg, a történetek, receptek és fotók saját szellemi termékeim.

Álom és valóság - indiai történetek Keleti receptek - ételek, italok cukkini-golyó házasság hindu ifjú feleség kofta recept történet veg