Janikovszky Éva, sokunk kedvenc írónőjének szállóigévé vált könyvcímét Indiában igencsak ritkán kell mondogatni. Ugyanis, amikor Indiában két szempár találkozik, akkor akár két idegen ember is a pillanat tört része alatt egymásra hangolódik, és olyan szívből jövő mosolyt továbbítanak egymás felé, amilyet még a legsikeresebb amerikai fogkrém reklámok sem tudnak bemutatni. Miközben ragyogó fehér gyöngy fogsoruk kivillan, a szemük úgy csillog, mint a lélek legtisztább tükre, és egész lényüket átjárja valami megnyugtató boldogság. Ilyen mosolyért bizony érdemes egészen Indiáig utazni, mert így csak Indiában tudnak mosolyogni az emberek.

Vajon mi lehet a titkuk? Mit tudnak ők, amit mi nem? Mert mosolyogni mi is mosolygunk, de valljuk be, bármennyire is igyekszünk, a miénk sosem lesz olyan elragadó, mint az indiai embereké. Talán mert itt más az éghajlat – gondolhatjuk – vagy talán az életigenlés, a közösség ereje, a vegetáriánus étkezés, vagy a napsütés teszi. Nem tudom. Ahogyan annak okát is csak találgattuk hosszú éveken át, hogyan lehet az, hogy az indusok fogazata olyan tiszta, a leheletük pedig mindig friss és üde. Aztán idővel rájöttünk, hogy bár Indiában sem büszkélkedhet mindenki szép fogsorral – dohányt és bételt is rágnak jócskán – a fogak és a nyelv tisztántartása minden indiai számára a napi tisztálkodási szertartások szerves részét képezi. Olyan alapszokás ez, amely nélkül nem indulhat el a nap. Hogyan, mivel csinálják? Milyenek az indiai fog- és szájápolási szokások? Ha érdekel, mesélek róla.

A fogtisztítás India-szerte egyrészt a nálunk közismert fogkefével történik, másrészt pedig hagyományos módon datunnal, egy kb. 20-25 cm hosszúságú, kisujjnyi vastagságú egyenes botocskával, a keserű ízű ním fa (neem) gallyának rágásával.

A ním (Azadirachta indica) India egyik szent növénye – fája, ami nemcsak a vallási szertartások elengedhetetlen eleme, hanem az ájurvédikus gyógyászat elismert és gyakran alkalmazott gyógyhatású növénye is. Baktériumölő és gyulladásgátló hatása évezredek óta ismert. A ním kívülről-belülről gyógyít, számos olyan jótékony hatású anyagot tartalmaz, amely nemcsak a bőrproblémákat orvosolja, az epeműködést fokozza és ezáltal az emésztést javítja, hanem a fogaink egészségére is pozitív hatással bír: fehéríti a fogakat, csökkenti az ínygyulladást és a fogkőképződést, meggátolja a fogínyvérzést. A ním keserű íze hatására beindul a nyálképződés, ami szintén hozzájárul a fogak és a szájüreg természetes tisztítási folyamatához.

A fogzománchoz és az ínyhez kíméletes datun, az indiai natúr fogkefe használata rendkívül egyszerű. A bot egyik végén a fa kérgét kb. 1 cm hosszúságban lefejtjük, és a lefejtett részt rostjaira szétrágjuk. Ezután a keletkező ecsetszerű kefével ínyünket is masszírozva megtisztítjuk fogainkat. Mivel a datun rágása erőteljes nyálképződéssel jár, a szánkat a folyamat befejezéseképpen tiszta vízzel kiöblítjük. Ha a ním levét véletlenül lenyeljük, az sem gond, nem lesz tőle semmi bajunk.

A nímből készült fogkefe még a legparányibb helyi piacon is kapható, így az indiaiak mindig friss datunt használnak. Ráadásul ez az indiai natúr fogkefe nemcsak olcsó, hanem környezetkímélő is, hiszen fából van, és még fogkrémet sem kell hozzá használni.

Fogkrémre valóban nincs szükség. Ha az indiaiak fogaikat nyugati típusú fogkefével tisztítják, általában akkor sem használnak fogkrémet. Helyette inkább fűszer- és gyógynövényeket (fahéj, menta, kámfor, fekete és hosszú bors, triphala, só és mandulaőrlemény stb.) tartalmazó por alakú, rozsdabarna színű keveréket szórnak a fogkefére, és így tisztítják fogazatukat. Sőt, az sem ritka látvány, hogy az indusok a sarkukra kuporodva, csak a mutatóujjukra szórnak ebből a porból, és a fogaikat súrolva, ínyüket masszírozva végzik a tisztítást. Fogmosás után a szájüreget tiszta vízzel kiöblítik.

Legfontosabb azonban a nyelvtisztítás. A nyelv felszíne ideális melegágya a fogak és az íny gyulladását okozó baktériumoknak, amelyek a szájüreg megfelelő tisztántartása hiányában egyéb más méreganyagokkal együtt bejuthatnak a véráramba, és gyulladásos folyamatokat indíthatnak el a szervezetben. Bár a nyelv első része általában öntisztító, hátsó lepedékkel teli része nehezen tisztul magától.

A nyelv tisztítása Indiában a fogtisztítást követő kihagyhatatlan mindennapi reggeli tevékenység. Erre egy speciális, általában rézből készült U-alakú nyelvkaparó eszköz szolgál, amit a következőképpen használnak: két szárát tartva a nyelvkaparó felső részét az ellazított nyelvtőre helyezik, majd az eszközt (hátulról előre irányuló finom, de magabiztos mozdulattal) a nyelv teljes hosszúságában kb. 5x végighúzzák. A nyelv tisztítása mindig éhgyomorra végzendő. Bár a tisztítás igényel némi gyakorlatot, de mint minden más, ez is megtanulható.

A nyelv és a fogak tisztasága nem csak esztétikai kérdés. Az ájurvéda is fontosnak tartja a nyelv rendszeres tisztítását, mivel az élet tudományának tanításai szerint a tiszta nyelv a jó emésztés, így a testi-lelki egészség alapja. Valóban. Tiszta nyelvvel nemcsak könnyebben hasznosítjuk a vitaminokat, hatékonyabban emésztünk és erőteljesebben érezzük az ízeket, hanem a lehelet is frissebb és üdébb, a gondolat pedig tisztább, könnyedebb lesz. Nem hiába mondják, a tisztaság, fél egészség 🙂

Kedves Olvasó! Köszönöm a látogatást, gyere máskor is, hogy megint mesélhessek neked Indiáról. Ha pedig tetszett a bejegyzés, ne tartsd meg magadnak az élményt, oszd meg bátran másokkal is.

Keresés

Keresés

Szerzői jogvédelem. A blogban megjelent írásokat, recepteket és fotókat szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében az írásos engedélyem nélkül máshol közzétenni, valamint sajátként feltüntetni tilos. Ez alól kivételt képez, ha csak a blogban megjelent írás első egy-két sorát tüntetik fel, majd a folytatásért a blogra kattintva jut el az olvasó! Amennyiben más forrást nem jelölök meg, a történetek, receptek és fotók saját szellemi termékeim.

Úton-útfélen ájurvéda egészség indiai fogkefe indiai módon mosoly ním neem szájápolás tisztaság